Jump to ContentJump to Main Navigation
Show Summary Details
More options …

Biologia




More options …
Volume 68, Issue 5

Issues

Remote locality of the littoral Carex extensa (Cyperaceae) in Hungary — long distance dispersal from coastal to inland salt marshes

Gergely Király / András Bidló / Gábor Takács / Pavol Eliáš / Zuzana Melečková / Daniel Dítě
Published Online: 2013-08-31 | DOI: https://doi.org/10.2478/s11756-013-0219-x

Abstract

A remarkable population of Carex extensa (Cyperaceae) was found south of Lake Fertő (Neusiedler See) in Hungary in 2012. This species typically occurs in coastal salt marshes in Europe and was hitherto unknown from the Pannonian Basin. The locality is situated in a territory which has been embanked in 1911. Keeping also in mind that the vegetation developed here from reed beds to saline habitats, we conclude that C. extensa reached the salt marshes of the area through long distance dispersal by water birds from the European coast in the last century. Nevertheless, several other maritime littoral species grow in the region, and the possibility that there is a hidden population of C. extensa at another site(s) nearby cannot be excluded. Lake Fertő is often described as the “westernmost steppe lake” and supports one of the richest European inland littoral floras. Although it appears likely that C. extensa has only recently colonised the site, we consider this discovery to be of significant biogeographical importance.

Keywords: Juncion maritimi; biogeography; drainage; landscape history; long distance dispersal; salt marshes

  • [1] Adam P. 1977. On the phytosociological status of Juncus maritimus on British saltmarshes. Vegetatio 35: 81–84. http://dx.doi.org/10.1007/BF02097218CrossrefGoogle Scholar

  • [2] Aliona M. 2008. Flora and vegetation of grasslands from the Nârnova river’s bottomland. J. Plant. Develop. 15: 77–82. Google Scholar

  • [3] Bakker J.P. & Ruyter J.C. 1981. Effects of five years of grazing on a salt-marsh vegetation. Vegetatio 44: 81–100. http://dx.doi.org/10.1007/BF00133005CrossrefGoogle Scholar

  • [4] Bardat J., Bioret F., Botineau M., Boullet V., Delpech R., Géhu J-M., Haury J., Lacoste A., Rameau J-C., Royer J-M., Roux G. & Touffet J. 2004. Prodrome des végétations de France. Coll. Patrimoines naturels, 61. Muséum national d’histoire naturelle, Paris, 171 pp. Google Scholar

  • [5] Barkman J.J., Doing H. & Segal S. 1964. Kritische Bemerkungen und Vorschläge zur quantitativen Vegetationsanalyse. Acta Bot. Neerl. 13: 394–419. Google Scholar

  • [6] Bauer H.G., Bezzel E. & Fiedler W. (eds) 2005. Kompendium der Vögel Mitteleuropas. Aula-Verlag, Wiebelsheim, 766 pp. Google Scholar

  • [7] Beeftink W.G. 1975. The ecological significance of embankment and drainage with respect to the vegetation of the southwest Netherlands. J. Ecol. 63: 423–458. http://dx.doi.org/10.2307/2258729CrossrefGoogle Scholar

  • [8] Benkert D., Fukarek F. & Korsch H. (eds) 1996. Verbreitungsatlas der Farn- und Blütenpflanzen Ostdeutschlands. Gustav Fischer, Jena — Stuttgart — Lübeck — Ulm, 615 pp. Google Scholar

  • [9] Boros Á. 1937. A magyarországi hévizek felsőbbrendű növényzete. Bot. Közlem. 34: 85–118. Google Scholar

  • [10] Bosiacka B. & Więcław H. 2012. Carex extensa (Cyperaceae) rediscovered in Poland. Pol. Bot. J. 57: 371–374. Google Scholar

  • [11] Bölöni J., Molnár Zs. & Kun A. (eds) 2011. Magyarország Élőhelyei. Vegetációtípusok leírása és határozója, ÁNÉR 2011. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, 441 pp. Google Scholar

  • [12] Brochet A-L., Guillemain M., Fritz H., Gauthier-Cerc M. & Green A.J. 2009. The role of migratory ducks in the longdistance dispersal of native plants and the spread of exotic plants in Europe. Ecography 32: 919–928. Google Scholar

  • [13] Csapody I. 1975. A Fertő-táj flórája és vegetációja, pp. 1–420. In: Aujeszky L., Schilling F. & Somogyi S. (eds), A Fertő-táj Monográfiáját előkészítő Adatgyűjtemény III. Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest. Google Scholar

  • [14] Dimitrov D. (ed.) 2002. Conspectus of the Bulgarian vascular flora. Bulgarian — Swiss Biodiversity Conservation Programme, Sofia, 422 pp. Google Scholar

  • [15] Domac R. 2002. Flora Hrvatske. Priručnik za Obreğivanje bilja. II. izdanje, Školska knjiga, Zagreb, 504 pp. Google Scholar

  • [16] Dubyna D.V., Dziuba T.P., Neuhäslová Z., Solomakha V.A., Tyshchenko O.V. & Shelyag-Sosonko Yu.R. 2007. Halophytic vegetation. National Academy of Sciences of Ukraine, 314 pp. Google Scholar

  • [17] Egorova T.V. 1999. The Sedges (Carex L.) of Russia and adjacent states (within the limits of the former USSR). St. Petersburg State Chemical-Pharmaceutical Academy, St. Petersburg and Missouri Botanical Garden, St. Louis, 772 pp. Google Scholar

  • [18] Ekrt L. & Hrivnák R. 2010. Asplenium platyneuron, a new pteridophyte for Europe. Preslia 82: 357–364. Google Scholar

  • [19] Eliáš P. jun, Sopotlieva D., Dítě D., Hájková P., Apostolova I., Senko D., Melečková Z. & Hájek M. 2013. Vegetation diversity of salt-rich grasslands in South-Eastern Europe. Appl. Veg. Sci. 13: 521–537. Google Scholar

  • [20] Escudero M., Vargas P., Arens P., Ouborg N.J. & Luceño M. 2010. The east-west-north colonization history of the Mediterranean and Europe by the coastal plant Carex extensa (Cyperaceae). Mol. Ecol. 19: 352–370. http://dx.doi.org/10.1111/j.1365-294X.2009.04449.xCrossrefGoogle Scholar

  • [21] Faragó S. & Hangya K. 2012. Effects of water level on waterbird abundance and diversity along the middle section of the Danube River. Hydrobiologia 697: 15–21. http://dx.doi.org/10.1007/s10750-012-1166-1CrossrefGoogle Scholar

  • [22] Fischer M.A., Adler W. & Oswald K. 2008. Exkursionsflora für Ö sterreich, Liechtenstein und Südtirol. 3., verbesserte und erweiterte Auflage. Land Oberösterreich, OÖ Landesmuseen, Linz, 1392 pp. Google Scholar

  • [23] Green A.J., Figuerola J. & Sánchez M.I. 2002. Implications of waterbird ecology for the dispersal of aquatic organisms. Acta Oecologica 23: 177–189. http://dx.doi.org/10.1016/S1146-609X(02)01149-9CrossrefGoogle Scholar

  • [24] Haeupler H. & Schönfelder P. (eds) 1989. Atlas der Farn- und Blütenpflanzen der Bundesrepublik Deutschland. Verlag Eugen Ulmer, Stuttgart, 768 pp. Google Scholar

  • [25] Hennekens S.M. & Schaminée J.H.J. 2001. TURBOVEG, a comprehensive data base management system for vegetation data. J. Veg. Sci. 12: 589–591. http://dx.doi.org/10.2307/3237010CrossrefGoogle Scholar

  • [26] Horvatić S. 1934. Flora i vegetacija otoka Paga. Prirodosl. Istraž. JAZU, Zagreb, 19: 116–372. Google Scholar

  • [27] Hultén E. & Fries M. 1986. Atlas of North European vascular plants north of the tropic of cancer. Koeltz Scientific Books, Königstein, 1172 pp. Google Scholar

  • [28] Jäger E. & Werner K. (eds) 2002. Exkursionsflora von Deutschland. Band 4. Kritischer Band. Spektrum Akademischer Verlag, Heidelberg — Berlin, 948 pp. Google Scholar

  • [29] Joenje W. & Verhoeven B. 1993. Wetlands of recent Dutch embankments. Hydrobiologia 265: 179–193. http://dx.doi.org/10.1007/BF00007267CrossrefGoogle Scholar

  • [30] Károlyi Z. 1955. A Hanság és a Fertő tó rendezési kérdéseinek fejlődése. Vízügyi Közlemények “1955”: 291–332. Google Scholar

  • [31] Kästner A. & Fischer M. 2011. Porträts ausgewählter seltener österreichischer Gefässpflanzenarten (IV): (31) bis (41). Neilreichia 6: 123–164. Google Scholar

  • [32] Király A. & Király G. 2008. Verbreitungsmuster von Waldpflanzen am Südwestrand der Kleinen Ungarischen Tiefebene. Neilreichia 5: 19–109. Google Scholar

  • [33] Király G. (ed.) 2009. Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp. Google Scholar

  • [34] Kukk T. & Kull T. (eds) 2005. Atlas of the Estonian Flora. Institute of Agricultural and Environmental Sciences of the Estonian University of Life Sciences, Tartu, 527 pp. Google Scholar

  • [35] Laber J. & Pellinger A. 2011. Die durchziehenden und überwinternden Gänse im Nationalpark Neusiedler See — Seewinkel in den Winterhalbjahren 2006/07 bis 2010/11. Vogelkundliche Nachr. Ostösterreich 22(3–4): 1–8. Google Scholar

  • [36] Lausi D. & Feoli E. 1979. Hierarchical classification of European salt marsh vegetation based on numerical methods. Vegetatio 39: 171–184. http://dx.doi.org/10.1007/BF00208767CrossrefGoogle Scholar

  • [37] Lájer K. 2006. A kormos csáté (Schoenus nigricans L.) társulási viszonyairól Magyarországon. Flora Pannonica 4: 77–90. Google Scholar

  • [38] Lájer K. 2009. Cyperaceae, pp. 545–570. In: Király G. (ed.), Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvaf ő. Google Scholar

  • [39] Luceño M. & Escudero M. 2008. Carex sect. Spirostachyae, pp. 178–191. In: Castroviejo S., Luceño M., Galán A. et al. (eds), Flora Ibérica, vol. XVIII., Real Jardín Botánico — CSIC, Madrid. Google Scholar

  • [40] Martinčič A. 2007. Cyperaceae, pp. 826–932. In: Martinčič A., Wraber T., Jogan N. et al. (eds), Mala Flora Slovenije, Tehniška založba Slovenije, Ljubljana. Google Scholar

  • [41] Meusel H., Jäger E. & Weinert E. 1965. Vergleichende Chorologie der zentraleuropäischen Flora. Band I. Verlag Gustav Fischer, Jena, 583 + 258 pp. Google Scholar

  • [42] Molnár Cs., Baros Z., Pintér I., Türke I.J., Molnár V.A. & Sramkó G. 2008. Remote, inland occurrence of the oceanic Anogramma leptophylla (L.) Link (Pteridaceae: Taenitidoideae) in Hungary. Am. Fern J. 98: 128–138. http://dx.doi.org/10.1640/0002-8444(2008)98[128:RIOOTO]2.0.CO;2CrossrefGoogle Scholar

  • [43] Molnár V.A., Máté A. & Sramkó G. 2011. An unexpected new record of the Mediterranean orchid, Ophrys bertolonii (Orchidaceae) in Central Europe. Biologia 66: 778–782. http://dx.doi.org/10.2478/s11756-011-0086-2CrossrefGoogle Scholar

  • [44] Molnár Zs. & Borhidi A. 2003. Continental alkali vegetation in Hungary: syntaxonomy, landscape history, vegetation dynamics, and conservation. Phytocoenologia 21: 235–245. Google Scholar

  • [45] Molnár Cs., Molnár Zs., Barina Z. et al. 2008. Vegetation-based landscape-regions of Hungary. Acta Bot. Hung. 50(Suppl.): 47–58. http://dx.doi.org/10.1556/ABot.50.2008.Suppl.4CrossrefGoogle Scholar

  • [46] Mueller M.H. & van der Valk A. 2002. The potential role of ducks in wetland seed dispersal. Wetlands 22: 170–178. http://dx.doi.org/10.1672/0277-5212(2002)022[0170:TPRODI]2.0.CO;2CrossrefGoogle Scholar

  • [47] Niklfeld H. 1971. Bericht über die Kartierung der Flora Mitteleuropas. Taxon 20: 545–571. http://dx.doi.org/10.2307/1218258CrossrefGoogle Scholar

  • [48] Nygaard B. & Lawesson J.E. 1998. Systematics and ecology of Danish salt marsh communities. Ann. Bot. 56: 53–72. Google Scholar

  • [49] PandŽa M., Franjić J. & Škvorc Ž. 2007. The salt marsh vegetation on the East Adriatic coast. Biologia 60: 24–31. http://dx.doi.org/10.2478/s11756-007-0003-xCrossrefGoogle Scholar

  • [50] Pannonhalmi M. & Sütheő L. 2007. A Fertő tó múltja, jelene és jövője. ÉDUKÖVIZIG, Győr, 53 pp. Google Scholar

  • [51] Pignatti S. 1982. Flora d’Italia 2. Edagricole, Bologna, 732 pp. Google Scholar

  • [52] Pócs T. 1981: Magyarország növényföldrajzi beosztása, pp. 120–166. In: Hortobágyi T. & Simon T. (eds), Növényföldrajz, társulástan és ökológia. Tankönyvkiadó, Budapest. Google Scholar

  • [53] Preston C.D., Perman D.A. & Dines T.D. 2002. New Atlas of the British and Irish Flora: An Atlas of the Vascular Plants of Britain, Ireland, The Isle of Man and the Channel Islands. Oxford University Press, Oxford, 928 pp. Google Scholar

  • [54] Pulević V. 2005. Grada za vaskularnu floru Crne Gore: dopuna “Conspectus florae Montenegrinae” J. Rohlene. Republicki Zavod za Zatitu Prirode Crne Gore, Podgorica, 218 pp. Google Scholar

  • [55] Sanda V., Öllerer K. & Burescu P. 2008. Fitocenozele din România. Sintaxonomie, structură, dinamică şi evoluşie. Ars Docendi, Bucharest, 570 pp. Google Scholar

  • [56] Scott D.A. & Rose P.M. 1996. Atlas of Anatidae Populations in Africa and Western Eurasia. Wetlands International Publication 41, 336 pp. Google Scholar

  • [57] Šilc U. & Čarni A. 2012. Conspectus of vegetation syntaxa in Slovenia. Hacquetia 11: 113–164. Google Scholar

  • [58] Sobisz Z. & Truchan M. 2009. Nieznane zbiory zielnikowe Karla Friedricha Kohlhoffa i Fritza Römera z terenu Pomorza. Słupskie Prace Biol. 6: 145–158. Google Scholar

  • [59] Soó R. 1964. A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I. Synopsis systematico-geobotanica Florae vegetationisque Hungariae I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 589 pp. Google Scholar

  • [60] Soó R. 1973. A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve V. Synopsis systematico-geobotanica Florae vegetationisque Hungariae V. Akadémiai Kiadó, Budapest, 724 pp. Google Scholar

  • [61] Stace C. 1997. New Flora of the British Isles. Cambridge University Press, Cambridge, 1130 pp. Google Scholar

  • [62] Stefanovits P., Filep Gy. & Füleky Gy. 1999. Talajtan. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 470 pp. Google Scholar

  • [63] Stichting Floron 2011. Carex extensa, p. 35. In: Nieuwe Atlas van de Nederlandse Flora. Inleiding Stichting Floron, cartografie Bart Freeken, Stichting Floron, Nijmegen. Google Scholar

  • [64] Szabolcs I. 1966a. A dunántúli szikesek IV. A kén dinamikájának sajátosságai a Fertő menti szikes talajokban. Agrokémia és Talajtan 15: 395–405. Google Scholar

  • [65] Szabolcs I. (ed.) 1966b. A genetikus üzemi talajtérképezés módszerk önyve. Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet, Budapest, 331 pp. Google Scholar

  • [66] Szabolcs I. & Ábrahám L. 1957. A Fertő-tó menti szikes talajok. Agrokémia és Talajtan 6: 99–107. Google Scholar

  • [67] Szendrei G., Tóth T., Kovács-Pálffy P., Sajó I., Szakáll S. & Kovács á. 2006. A talajfelszíni sókivirágzások elterjedése Magyarországon. Topogr. Miner. Hung. 9: 61–77. Google Scholar

  • [68] Thiers B.M. 2012. Index Herbariorum: A global directory of public herbaria and associated staff. New York Botanical Garden’sVirtual Herbarium. http://sweetgum.nybg.org/ih/ [accessed 19 November 2012.] Google Scholar

  • [69] van der Maarel E. & van der Maarel-Versluys M. 1996. Distribution and conservation status of littoral vascular plant species along the European coasts. J. Coastal Conserv. 2: 73–92. http://dx.doi.org/10.1007/BF02743039CrossrefGoogle Scholar

  • [70] Vangjeli J., Ruci R., Mullaj A., Paparisto K. & Qosja X. 2000. Flora e Shqipërisë Vol. 4. Akademia e Shkencave e Republikes se Shqiperise, Tiranë, 502 pp. Google Scholar

  • [71] Wendelberger G. 1943. Die Salzpflanzengesellschaften des Neusiedler Sees. Wiener Bot. Z. 92: 124–144. http://dx.doi.org/10.1007/BF01831582CrossrefGoogle Scholar

  • [72] Wendelberger G. 1950. Zur Soziologie der kontinentalen Halophytenvegetation Mitteleuropas. Abh. Akad. Wiss. Wien, Math.-Nat. Kl. 108: 1–180 + Tab. Google Scholar

  • [73] Wendelberger G. 1957. Der Meerstrandslein (Linum maritimum) am Neusiedler See. Nat. Land 43: 116. Google Scholar

About the article

Published Online: 2013-08-31

Published in Print: 2013-10-01


Citation Information: Biologia, Volume 68, Issue 5, Pages 872–878, ISSN (Online) 1336-9563, ISSN (Print) 0006-3088, DOI: https://doi.org/10.2478/s11756-013-0219-x.

Export Citation

© 2013 Slovak Academy of Sciences. This work is licensed under the Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 3.0 License. BY-NC-ND 3.0

Comments (0)

Please log in or register to comment.
Log in